Út az erdőbe

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 8:11 am

*Will először pánikszerűen kap az eltűnő lány után, majd szinte őrjöngve, számszeríját félredobva két kézzel túr a vízbe, hogy megtalálja Leilát, de nem leli. Egyre idegesebb, ám ekkor az Amirás szőkeség újra felbukkan. Elkapja, és próbál segíteni neki, még ha látszik is, hogy egyedül is kijuthatna a szökőkútból. Mikor a lány eldől, Will először ellenőrzi, hogy jól van-e, majd előkapja pálcáját, és meglengeti Leila fölött. Langyos szellő árasztja el a környéket, és a lány ruhái seperc alatt megszáradnak. Mikor Leila a medált mutatja, a fiú először értetlenül néz rá, majd megszólal.*
- Sajnálom... Bocsáss meg... Nem tudtam, hogy ilyen mély... Tényleg nagyon sajnálom...
*Látszik rajta, hogy őszintén megbánt mindent, majd megszárítja saját karjait is, és elrakja a pálcát. Felegyenesedik, összeszedi számszeríját, és a hátára lendíti a hosszú barna bőrszíj segítségével.*
- Nos, most már csak ki kell találnunk. És új szabály. Nem dobálunk gyönyörű fiatal hölgyeket mindenféle szökőkutakba.
*Próbálja viccelődve elflörtölni a helyzetet, hátha Leila nem haragszik meg így annyira, és ha a lány hagyja, felsegíti őt.*
- Jobb ha elindulunk. Nem szeretnék még több kellemetlenséget. Még a végén idegroncs leszek...

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 8:28 am

Mivel már nem ér el engem, enyhén idegesnek tűnik, és mikor kibukkanok, meglepő módon kér bocsánatot. Hallgatagon tűröm, hogy megszárítson, ennyit igazán elvárhatok szerintem, miután beledobott a vízbe, és... mindegy, hagyjuk.
- Most már tudod. - kommentálom, és nem sok jókedvet érzek magamban, inkább csak megint elkap a sírhatnék, de legyűröm. Utána, kis sóhajjal szólalok meg.
- Nem haragszom, de nem szeretem ha hülyének néznek, és kéretlenül ismeretlen kutakba pakolásznak. Szerencse hogy nem lett semmi bajom, és hogy ez az izé kihúzott - mutatok a medálra, ami egy szép antikolt medállá alakul, és a nyakamba akasztom, egy apró vízcsepp alakú medél mellé, ami egy másik szép emlékemhez fűződik.
- Ne is, félő hogy azok a fiatal hölgyek megorrolnak rád egy életre - mosolyodom el, mert veszem a viccet, csak éppen... nem esett annyira jól ez a nem várt fürdő.
- Hát ha megmondod merre menjünk, menjünk... - biccentek, mert kezdek némileg kételkedni hogy valóban jó ötlet lenne ez, de egyszerűbb ha ráhagyom. Mielőbb jussak vissza a kastélyba és aludhassak tovább, butaság volt kijönnöm ide, már látom magam is.
- Ne legyél az, idegbeteg herceg nem hódít - mosolyodom el én is, hasonlóan kicsit szurkálódva.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 8:48 am

- Nos, induljunk el... Arra...
*Mondja Will, és ezzel felsegíti a lányt, és megindul egy bizonyos irányba, és látszik az arcán, hogy hihetetlen bűntudat rágja most belülről. Liam arcán ugyanis végtelen vihar dúl, aggodalom árnyai barázdálják a jóképű fiatalember arcát, és feltűnhet Leilának, hogy gyakran felé pillant, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e. Ha a lány csak egy picit megbotlik is, a vörös hajú fiatalember egyből odaugrik, hogy elkapja, sárga szemei aggodalomtól csillognak. Ahogy elérik a fákat, Will karnyújtásnyira marad a lánytól, és a legkisebb neszre is védelmezőn lép elé. Bármi is jön, az a srácot kaphatja el először. A számszeríjjal folyamatosan a vadont pásztázza, és minden apróbb akrobatikusságot igénylő feladatnál, mint egy kidőlt fatönkön való átmászásnál elkapja a lány derekát, gyengéden átemeli rönk fölött, és óvatosan teszi le. Nem beszél. Nem akarja rontani a helyzetét. Inkább csak csendben sétál, amíg a lányon nem látszik, hogy egyáltalán nem haragszik. Nem meri megzavarni Leila lelki békéjét...*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 8:58 am

- Oké, menjünk - biccentek, és nem nagyon szólalok meg egy kis ideig. Helyre kell magamban tennem amik történtek, és nem találom olyan rossznak Willt, bár ez a fürdetős akciója nem volt egy kellemes élmény. Csendben haladok, de harag nincs bennem, illetve arcomon nem látszik, csupán némi a helyzethez mérten elfogadható kis szomorúság, még mindig Seben rágódom azért, nehéz elhinni hogy ennyire...férfi. Mikor átemelnek egy kidőlt fatörzsön megmosolygom, majd egy idő után már kezd terhes lenni ez a hallgatás, és ennek hangot is adok.
- Szólalj már meg kérlek, még a végén azt hiszem hogy olyasmit mondtam amit nem kellett volna - szólalok meg és figyelmesen nézem a fiú karakteres arcát, ami szimpatikus nekem, de... nem akarok semmit elrontani vagy elkapkodni.
- Nem akartam rosszat mondani, ha emiatt orroltál meg rám - teszem még hozzá, mert nem vagyok igazán haragtartó alkat.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:09 am

- Hogy én orroltam meg rád? Azt hittem, te haragszol rám...
*Mondja Will meglepetten.*
- Azért hallgattam, mert nem akartalak frusztrálni vagy zavarni... Azt hittem dühös vagy rám...
*Ezzel sikerül elvörösödnie.*
- Kérlek... Bocsáss meg... Áh... Hülye voltam! De tényleg... Viszont már a bokád rendbe jött, szóval nem tudom... Még így is lenne kedved vendégeskedni egy kicsit a vadőrlakban? Ha igen, a takarók és a forró kakaó még mindig áll, ha kéred...
*Próbál még mindig flörtölni, bár látszik, hogy most valahogy bizonytalanabb.*
- Tudod...
*Ekkor hall meg valamit Will, amitől az egekbe szökik a jókedve. Felpillant, fülel pár másodpercig, majd felkiált.*
- Hádész! Ez Hádész!
*Ezzel sprintelni kezd a fák között, olyan macskaügyességgel ugorva át egy-egy sziklát vagy kidőlt törzset, ami szinte már-már emberfeletti ügyességről árulkodik, és épphogy nem kerül ki Leila látóteréből, amikor megtorpan, és visszasiet.*
- Elnézést, Hercegnőm, lovagja megfeledkezett egy pillanatra kötelességeiről...
*Mosolyog még mindig tűzvörösen, és ha a lány hagyja, kezet csókol, majd mellette haladva elindul a fák között.*
- Azt nem értem, hogy az a sétáló szőnyeg miért nem jön ide hozzánk, ha tudja, hogy itt vagyunk... Mert gondolom ezért ugatott...

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:18 am

Felkuncogok, még ekkora félreértések, rég nem értek már, majd meg is szólalok.
- Jajj dehogy, mondtam hogy nem haragszom, csak épp nem ez volt minden vágyam. És ha már ennyit beszéltél a vadőrlakról, lenne kedvem megnézni és meginni valamit, az a kút nem volt éppen hogy is mondjam egyszerű eset - mosolygok még mindig, majd mikor Will felkiált, megrezzenek, nem számítottam erre, de aztán csak intek neki, hadd menjen, addig csak nem esz meg semmi.
- Még ilyet - nevetek fel, és mikor Will visszajön, legyintek csak, én hagytam volna menni így is úgyis.
- De legalább tudjuk merre kell menni, merre van Hádész - indulok el Will mellet, kicsit jobb kedvűen már, mint ahogyan kiszaladtam az erdőbe, ez pedig a vöröske műve. Nem is tudom igazán micsinált, de jobb lett a kedvem, leszámítva azt a kis incidenst.
- Semmi baj, megértem hogy fontos neked az az állat - mondom, és haladunk kifelé az erdőből, és nem sok idő múlva Will meg is pillantja szeretet kedvencét, azonban valami furcsára leszek figyelmes, amit meg is osztok Willel.
- Te Will, volt a kutyádnak a kicsinye? - csalogatom magamhoz a kis valamit, ami nagyon tündérinek tűnik, és ahogy a kezemhez ér a szőre, elámulok mennyire selymes és puha.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:30 am

*Will maga is megpillantja a hatalmas testű skót farkaskutya mellett a csöppséget, és elképedve torpan meg. Odasétál a két kutyához, és míg Leila a kicsit simogatja, addig Liam Hádész füle tövét kezdi el vakargatni.*
- Hát te meg mit szedtél össze, míg nélkülem voltál, te rosszcsont?
*Vigyorog, majd jobban szemügyre veszi az apróságot. Felépítésre nagyon hasonlít egy farkasra, mégis az apróbb különbségek egyértelművé teszik, hogy valamiféle kutyafajtáról van szó. A szőre nagyrészt ezüst színű, eltekintve a feje tetején lévő barna, és a szemei körül éktelenkedő szürke folttól. Látszólag nagyon élvezi a lány közelségét, ám többször is Willre bámul, aki végül nem bírja tovább, és maga is a kölyök oldalának vakargatásába kezd, aki erre eldől a fűben, és lábait feltartva élvezi a kényeztetést.*
- Nos... Nem látok rajta bilétát... Az erdőben találtad?
*Néz rá Hádészra, aki büszkén ugat kettőt, majd mintha szemeivel azt mondaná: "Nézd kit találtam magunknak, ugye megtartjuk?"*
- Velünk marad, de csak ha a gazdája nem bukkan fel...
*Mondja látszólag a farkaskutyának, majd visszapillant a csöppségre.*
- Kellene a... Egy pillanat... Hisz ez nősté... Oké... Tehát Hádész talált magának egy kislányt. Szép!
*Vigyorog Will.*
- Mostantól kiskegyed úgy leszen ismeretes, mint Artemisz, a vadászat, az erdők szűz istennője. Mit szólsz?
*Ez utóbbi kérdését már Leilához intézi.*

Artemisz

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:37 am

Figyelem, hogy mit beszélget és mit művel Will a kutyájával, míg engem leköt ez újjonan érkezett kis szőrmók, amit nagyon aranyosnak találok, és kellemes vakargatni is, nem bánnám ha nekünk is lenne otthon egy ilyen kutyánk, de mivel apám allergiás minden állatszőrre.... Jobban belegondolva, lehet hazaviszek egy állatot, már csak azértis hogy az én szobámat jó messze elkerülje.
- Igen, én sem látom hogy lenne gazdája a kicsinek - értek egyet és szemügyre veszem a kutya értelmes kis pofáját, és a névre is elmosolyodom.
- Szerintem jó év lesz ez neki, úgyis az erdőben találtad - biccentek, nekem is tetszik a név, és a jelek szerint Hádész is meg van vele elégedve. Mivel kis híján Will hátára mászik boldogságában.
- Nagyon aranyos jószág, kíváncsi leszek mekkorára fog nőni - filózok el.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:48 am

- Remélem nem túl nagyra, mert az Alvilág Istene annyit zabál, hogy naponta kell miatta vadásznom. Komolyan mondom, szinte már kimeríti a nevetségesség határait... Lehet, hogy egy pusztító mágia van abban a gigászi bendőjében, ami miatt soha nem lakik jól...
*Vigyorog Will, és mindig, mikor ujjai Leila kezéhez érnek, a lányra pillant. Úgy csinál, mintha csak beszélgetés közben figyelné a lányt, ám valójában a reakcióit próbálja felfedezni.*
- Na... Gyertek ti rosszaságok...
*Ezzel felegyenesedik, és elindul a Vadőrlak felé, közben néha Hádészra, néha Artemiszre, néha pedig Leilára pillant... Bár talán a lányra jóval gyakrabban, mint a két jószágra.*
- Amúgy milyen ellátást kérsz? Amit fel tudok ajánlani... Forró kakaó, kellemes beszélgetés, vacsorára egy kis tojásrántotta, váll, hát és egyéb masszázs, ölelés, csokoládé, esetleg kandalló előtt üldögélve összebújás... Melyikre tartasz igényt, Hercegnő?
*Kérdi a lánytól mosolyogva.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 9:58 am

Figyelmesen hallgatom Willt, majd Hádészra pillantok, kicsit kétkedve, valóban annyit enne? Mondjuk tény, látszik hogy szép és megtermett jószágról van szó. Mikor Will ujjai az enyémekhez érnek, kicsit elmosolyodom, mintha az állatok miatt lenne jó kedvem, pedig igazából csak jól esik, apró figyelmesség tőle. Lassan felegyenesedek és figyelem ahogy a két kutya megindul Will, a gazdájuk után. Az ellátásra kicsit elgondolkodom, talán túl is játszvav, de nem baj, néha kell az is.
- Nos nem is tudom az a kakaó még mindig nagyon kellemesen hangzik, főleg egy kis beszélgetéssel megfűszerezve - pillantok rá, nincs ellenemre, és ki tudja, talán jól esne egy masszás is, de ezt egyenlőre nem hangosítom ki mint megjegyzést.
- Hát akkor menjünk, nem lenne hátrány visszaérni holnap délutánra a suliba - jegyzem meg mert annyira nem sietek, maradtam ki már hosszabb időre is, mikor Sebastianonál aludtam és nem értem vissza időre. De nem lett belőle probléma.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Vas. Ápr. 24, 2011 10:23 am

*Will egyértelmű csalódottságában kissé lehajtja fejét, és beletörődően csak annyit mond:*
- Akkor kakaó, és beszélgetés rendel...
*Mondja, majd nagyot sóhajt, miközben elérnek a Vadőrlak elé.*

//Folytatás ott...//

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 7:12 am

*Idegesen battyog errefelé. Tudja hogy testvére és Danny élete veszélyben forog, ahogyan azt is tudja, hogy el fognak ide jönni, az biztos, mert már más választásuk nincs. Továbbra is a hátán vannak a csomagok. Ted-et várja, meg a srácokat, hogy végre ideérjenek..*
~El fogtok jönni, biztos vagyok benne.~ *Küld mentális üzenetet a tesójának.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 7:17 am

Az erdő belseje felől rohan ki egy kissebb póniló nagyságú kutya, ami koromfekete, és fülei hegyesen állnak. Enyhén liheg, majd megkerüli Max-ot. Kis híján négy lábon állva arcon tudná nyalintani a fiút, olyan nagy, majd távolabb battyog, és elkezd nyúlni, majd két lábra emelkedve, egy ziháló Ted jelenik meg, izzadtan, és kicsit csapzottan.
- Bocs, azt hittem elkések... - szuszogja, és előhalássza a pálcáját, lekicsinyíti a fiú hátán lévő csomagokat, ne legyenek már útba ha menni kell.
- Többiek? - kérdezi, miközben összekapja magát, elég nagy utat tett meg, és ez gyorsabb volt négy lábon, mint hopponálva, ha nem akart figyelmet felhívni magára.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 7:36 am

*Türelmetlenül dobol a lábával. Megérzi hogy apjával valami baj történt, de most.. Nem törődik vele, hanem várja Ted-et és Chriséket. Egy hatalmas kutya bukkan fel, Max hőköl egy lépést, de aztán a kutya nem bántja hanem átalakul Teddé.*
-Semmi gond. *Felel egy legyintéssel.* -Kösz. *Húzza halvány mosolyra a száját.*
-Úton vannak. *Érzi testvérét a közelben.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 7:42 am

*Ő maga sem tudja, hogy miért tette, amit tett, de megtörtént és változtatni ezen már nem. Fogalma sincs róla mi történt vele, hogy ehhez folyamodott. Danny-vel haladnak az erdőbe, ahol Max már biztos türelmetlen. Még haladnak, Danny egy kérdést tesz fel neki. Először nem válaszol, mert őszintén szólva ő sem tudja, hogy miért mentette meg, annak ellenére, hogy előbb még elhordta mindennek.*
-Nem tudom. Csak úgy magától mozdult a kezem. Max-et se akartam megvédeni, csak a testem mozdult. *Válaszol a kérdésre, közben odaérnek a többiekhez is.*
-Menjünk innen. *Jelenti ki határozottan.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 7:48 am

Összekapja magát, és figyeli az újabb érkezőt, aki Chris, MAx ikre. Őt még nem ismeri annyira, de szerinte semmit nem vesztett ezzel. Mikor ő is odaér, Ted elvigyorodik.
- Na mivan? apuci megpróbált feltartani? - érdeklődik gúnyosan, majd legyint.
- Ha menni akartok, akkor most kell mennünk, mielőtt ide nem ér valaki kellemetlen alak. Fogjátok meg a kezem, elhoppantunk innen. Aki nem ragad meg az itt marad, én nem várok. Gyerünk - nyújtja ki az egyik kezét, hogy a fiúk megkapaszkodhassanak, és aki habozik az lemarad, ezt komolyan gondolja.

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 8:05 am

*Közben megpróbálja kiszedni magából a pálcája darabkáit, de nem megy mert minden egyes szálka kihúzásánál felszisszen, és ha nem akarja magukat lebuktatni akkor ráér később is kiszedni a darabokat, ráér később is.*
-Apuci alulról szagolja a szarvasgombát, Chrisnek hála. *Fordul felé egy pillantásra, aztán azonnal elkapja Ted kezét, hogy nehogy lamaradjon.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 8:09 am

*Nagyot csodálkozik Danny szavain, de aztán hamar napirendre tér felette, csak egyet kérdez.*
-Tehát meghalt? *Nem igazán bánja, de azért mégis az apja volt. Na mindegy, ez már megtörtént nem tudja visszacsinálni, de nem is akarja.*
-Menjünk innen! *Bólint és Danny után elkapja ő is Ted karját.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 8:19 am

*Meglepetten látja, hogy Max mellett egy másik személy is van, de most nem igazán tud vele foglalkozni.*
-Meg, de nem fog több gondot jelenteni. *sóhajt egyet, majd figyeli az ismeretlen szavait. Még gyorsan el kell döntenie magában, hogy most menjen, vagy ne. Nincs nagy választása, mert sejti, hogy Max magával rántja majd, hogy tartson velük.*
-Igen meghalt. *Mondja Max-nek, majd elkapja Ted karját és így nem marad le.*

Tárgy: Re: Út az erdőbe Szomb. Aug. 06, 2011 8:25 am

- Micsoda fordulatok. Bocs srácok, de apátokért nem kár... - morog, majd mikor mindhárman megragadják a karját, lehunyja a szemét, és koncentrálni kezd. A többszeméklyes hopponálás nem olyan egyszerű de menni fog.
- Csitt mindenki - adja ki a parancsot, és már el is tűnnek a birtokról. Aki megszólal, az elkeveredik valamerre útközben. A mugli London egy csücskébe kerülnek elő, mivel nem tudta hova igyekeznek, innen mindenesetre eltalálnak majd bármerre.