Karakternév: William Quentin Watson
Kor: 17
Származás: Aranyvérű
Ház: Famine
Születési hely: Nagy-Britannia, London
Lakhely: Nagy-Britannia, London
Történet:
William Quentin Watson tizenhét évvel ezelőtt született London városában. Apja William Watson aranyvérű varázsló, anyja Patricia O'Brien, ír származású varázslónő, kinek bátyja, Ronan kvibli. William, vagy ahogy anyja mindig hívta, Liam fiatal éveit a Watson kúriában töltötte, Londontól délre körülbelül négy-öt kilométerre. A kúriában öt varázslócsalád, a watson, a Myers, a Storm, a Nelson és a Finch élt együtt. Ezen öt család nagyapjai, öt testvér voltak, s ők építették még annó a kúriát. S mind az öt családban volt négy-négy gyerek, így Williamnek gyakorlatilag 19 testvére van. Ő volt az egyik legidősebb, unokatestvére, Sarah volt a másik, ki vele volt egy korú, bár Liam egy hónappal előbb született, így kettejük közt folyton versengés folyt és folyik mind a mai napig is. Talán ennek köszönhető, hogy a tábor két részre szakadt, mikor már elegen (vagyis nyolcan) voltak ehhez. Ekkor Liam már hat éves volt. Ekkor a Storm család gyermekei még kimaradtak a háborúskodásból. A csatározások négy évig tartottak, ám ekkor szörnyű dolog történt: Liam egyik reggel eltűnt. Pontosan aznap, mikor megérkezett levele, hogy felvették. Sehol nem lelték az ifjút, bár egy hétig tartott, míg a kúriát átkutatták. Nem is sejtette senki, hogy az ifjú Watson nem csak elbújt.
A valóságban William nagybátyja, Ronan volt az, ki megbízott két varázslót, hogy rabolják el. Jó pénzt fizetett érte, meg kell hagyni. A kvibli gyűlölte hugát amiért az boszorkánynak született úgy, hogy Ronannek nem adatott meg a varázslat csodája, és így akart bosszút állni, hogy a legidősebb fiút elraboltatja. A nagybácsi egészen Észak-Írországig vitte a fiút, ahol a régi családi ház pincéjében rejtette el. Innentől kezdve maga a pokol várt Liamre. Ronan minden nap megverte, megalázta, és szívvával verte hátát véresre, ha bármi furcsa is történt a fiatal Watson körül. Ráadásul Ronan körülvette a házat mágikus kövekkel, melyek elrejtették a fiú jelenlétét, így senki nem találhatott rá.
Ronan többször próbált menekülni. Először elrágta a köteléket, amivel minden éjszaka a falhoz kötözte őt nagybátyja, majd mikor láncokra az láncokra cserélte a szökési kísérlet után a köteleket, Liam nagy nehezen szerzett két kis szöget, és közel hét napi megfeszített munkával próbált kitörni, ám nagybátyja valahogy mindig elkapta. Három évig tartott a pokol, Liam közben belépett tizenötödik életévébe. Ekkor találtak rá végül, hihetetlen szerencsével. A közelben lakó gyerekek labdájukkal véletlenül betörték a pinceablakot, és lemásztak érte. Mikor meglátták a kiláncolt, összevert, éhező Liamet, elmenekültek, de szüleiknek elmesélték, akik rendőrt hívtak. A rendőrök kiszabadították a fogságba esettet, és nagy nehezen szóra bírták, hogy ki is ő. Így juttatták vissza a fiút családjához, ahol ekkorra már három testvér várta.
Innentől másfél éven át Liam nem volt hajlandó megszólalni, szobája sarkában ült, és nézett ki az ablakon, csak esős időben mosolyogva. Éjjelente gyakran üvöltve ébredt fel rémálmaiból. Nyaranta Sarah ápolta őt, szerető gondossággal. A lány annyira aggódott unokatestvéréért, hogy még a padlásra is felköltözött mellé, ahová fél évvel érkezése után vackolta be magát. Másfél év után végre megszólalt, ám Liam lelke sötétségbe borult, s azóta nem mutatott javulást. Egyedül Sarahval tudott igazán önmaga lenni, olykor hallották nevetni is, de ha a lány nem volt mellette, nem fogta a kezét, nem mulattatta vicces történetekkel vagy trükkökkel, a fiú nem húzta mosolyra a száját. Tizenhét évesen végül meggyőzték, hogy kezdje meg tanulmányait, így lett a Wilian mágusiskola tagja. Szülei abban bíznak, hogy az iskolai társaság talán megpuhítja a megkeményedett, kősziklává vált ifjú lelket...
Jellem:
William kifejezetten visszahúzódó személyiség. Nem szeret beszélni, de ha mégis megteszi, általában cinikus, szarkasztikus, vagy épp becsmérlő, lenéző szavakkal él. Könnyű feldühíteni, és kihozni belőle azt az állatot, amit három év alatt nevelt bele nagybátyja. megjelenésre ijesztő lehet, hisz, hosszú, sötétvörös haját soha nem rendezi, így általában az arcába lóg, s annak árnyékából szinte kivilágítanak a smaragd szemek. Körmeit is inkább hosszúra hagyja, és feketére festi, emlékéül annak, hogy fogságban is mindig fekete volt, bár akkor a kosz miatt. Mostanság rászokott arra, hogy körmeit karomszerűre reszeli.
Kinézet:
Körülbelül 175 magas, sötétvörös hajú, smaragdzöld szemű, szálkás, vékony testfelépítésű, hegyes állú fiatalember.
Képesség: Árnymágia