- Hát sosem volt az * csóválom a fejem amikor az étteremhez érünk. Anyámékkal mindig ide jártunk, mielőtt össze nem vesztünk. Egy pár kellemes és kellemetlen emlék fűz ide.*
- Kiskutyád... ez aranyos volt * fogadom el kuncogva Alex segítségét és előtte belépek az étterembe. Még körülnézni sincs időm, amikor egy pincér már mellettem is terem, hogy hellyel kínáljon minket. Intek a pultosnak, régi ismerős. Végül egy ablak melletti asztalt kapunk. Megkapjuk az étlapokat . Annyi finom dolog van, hogy nagyon nehéz a választás. De azért nem hagyom ki a kedvencem. Még bele sem nézek amikor közlöm az első választást*
- Egy csokis-meggyes varázst * az ifjú pincér még újonc lehet, hiszen csodálkozik, hogy először kérem a desszertet. De ez nálam így szokás. Megvárom míg Alex is rendel valami előételt, majd megtöröm a beszélgetésbe beállt ideiglenes csendet*
- Sokan buktak ? * már megint az iskola, pedig pont ezt a témát akartam elkerülni. De hát kényszer szülte kérdés ez. Amíg nem jut eszembe, valami más...* - Tényleg, a lábad hogy van ? Beteljesült már a jóslatom, hogy szinte már nem is érzékeled a fájdalmat?

- Szokásom. * mosolyodok el a desszert elsőnek dologra, majd kérdezés nélkül elmagyarázom, hogy miért is * - Tudod , nem lehet tudni, hogy mikor halsz meg. Ha véletlen belekevernek valamit a főételedbe és meghalsz akkor kihagytad a desszertet. Márpedig az a legjobb fogás az egész étkezésben.
* Érdekes dolog tudom, de egyáltalán sem vagyok az a szokványos nő. Örömmel tapasztalom, hogy Alex is a desszerttel kezd. Hódoljunk az élvezeteknek ! *
- Cheryl a.. csillagászattan tanár ? *kérdezek rá, mert hallottam a tanáriba, hogy betöltötték az állást. Időközben megkapjuk a desszertet. A kedvencem. Olyan mint egy óriás muffin egy tálban, meggydarabokkal és csokiszósszal leöntve. Mivel a főételt még nem döntöttük el , ezért a pincér amint lerakja a két kelyhet azonnal magunkra is hagy*
- És ebéd után merre szándékoztál elmenni ? *kérdezem ,majd belekóstolok az édességbe. Egyszerűen imádom az ízét ! *

- Itt annyira nem kell ettől tartani, de jó az elővigyázatosság * nézek körbe gy mosollyal az arcomon. A csodába ! Mellé lőttem Cherylt illetően, de sebaj.* - Okés, csak tippeltem. *Felelem és egy újabb falatot kapok be. Lassan már a végét járja az édesség és még nem érzem, hogy annyira csillapította volna az éhségemet.*
- Hát az sem most volt *Mondom miközben tovább pusztítom a finom falatokat.*
- Csak úgy érdeklődtem, hogy mennyire gyorsan fogyasszuk el az ételt, ha netán valami fontos dolgod lenne.. De ezek szerint nem kell sietősre fogni a dolgot * És szépen kiürül a kehely. A szalvétában megtörlöm a számat. Elégedetten tapasztalom, hogy a piros rúzs nem kenődik le. Megérte ezért a mugli világba átszaladni.*
- London külvárosában van a Hatchet kúria * Válaszolom * - Az egyik hatalmas ház, nagy telekkel.
* Amit valószínűleg eladok. De nem nagyon tudom magam rávenni. Csak az a baj, hogy nincs miért odamennem. Ha talán lenne egy állatom... Meg is van ! Hogy ez eddig nem jutott eszembe* - Ebéd után elkísérnél a kisállat kereskedésbe ?
* A kérdés kicsit furcsán hangozhat és meglepheti Alexet, akárcsak engem *

* Hirtelen jött az ötlet.. De ha találok valami olyan állatot ami tetszik is meg még a ház védelmét is szolgálná.. No nem mintha a védőátkok ne tennék meg a hatásukat. De akkor lenne miért hazamennem. Ezt meg is osztom Alexszel *
- Még fogalmam sincs. Csak kell egy valaki aki miatt hazamennék.. Mert így olyan üres a ház és kihalt.. Vinne bele egy kis életet, és akkor nem kellene az eladásával bajlódnom .
* Visszajön a pincér, hogy eldöntöttük-e már , hogy mit kérünk. Gyorsan belepillantok az étlapba. Nem akarom, hogy még harmadjára is visszajöjjön. Az olyan udvariatlan. *
- Én egy grillezett csirketálat.. Salátával * adom le a rendelést * - És még egy pohár vizet.
*Teszem hozzá. Alkoholra most annyira nem vágyok, hogy egy pohár bort is rendeljek. *
- A gömb a párkapcsolataid terén nagy változást mutatott * közlöm egy rejtélyes mosoly kíséretében Alexszel , miután a pincér felvette az ő rendelését is és elment*

-Ez nem is olyan rossz ötlet. *Egy mosollyal nyugtázza az egészet. Lehet, neki is ehhez kéne folyamodni a Londoni házukban... ő meg oda nem jár, bár az biztos hogy eladja. Legalábbis elég neki egy ház is. Közben visszajött a pincér, Alex megvárja még Soshy rendel, majd ő is.*
-Én egy bécsi szeletet kérnék, krumplipürével. *Sosem változik. Mindig is ez volt a kedvence. Közben Soshy kijelent valamit, amin felettébb meglepődik.*
-Nagy változás? Érdekes... kíváncsi vagyok mi fog kisülni ebből. *Soshy gömbje eddig még egyszer sem tévedett. Mosolyog, közben megérkezik lassan a kaja is.*
-Melletted amúgy, hogyhogy nincs férfi? *Meglepi, hiszen Soshy nagyon szép és még kedves is.*

//Fagyhalál//