Erdő

Sötét van, a lányok egyre beljebb keverednek a beszélgetés közepette. Észre sem veszik szinte, hogy a sötétség ellepi már őket. Halkan fújdogál a szél, érdekes neszek a közelből. Néha valami állatzaj is hallatszik a távolból. A hold néha-néha feltűnik a fák mögül, szép látványt keltve, viszont Demi és Nicole nem is sejtik milyen veszélyes helyre keveredtek... Rémisztő a zaj is és a halk szél is. A két lányt ki is rázza a hideg néha.

A zaj hangosodik a szél kicsit erősödik. Egyre hűvösebb van... néha mintha gyors lábak rohannának el a két lány háta mögött. Nem látni mi volt az, egy ideig... Ahogy haladnak tovább, de talán már a félelemtől megállnak. Egy kisebb "tisztásra" értek ki, a zaj pedig csak köröz körülöttük...
Aztán mintha a föld rezdülne. Valami érdekes dolog kezd látszani a fák mögül, valami nagy... de nem tudják a lányok ki venni mi az.

* Figyelem a még ismeretlen lányt. Kissé furcsa. Van valami benne, ami nem hagy nyugodni. Nem akarom nagyon háborgatni, csak válaszolok a kérdésére és néha én is kérdezek tőle pár dolgot. *
- Értelek. * Ismét egy furcsa kijelentés, nem tudom mire vélni a dolgot. *
- Csak is külsőleg. Még jó, hogy nem vagyok olyan teljesen mint Ő. * Nevetek fel, nem tudom, hogy ismeri-e Jameset. De ha igen, akkor tudhassa, hogy milyen személyiség, és én nem vagyok olyan. Úgy mondanám, ami benne megvan az belőlem hiányzik. *
- Örülök, hogy megismertelek. Én Nicole vagyok. * Én is hallom a rémisztő zajt. Szemem csak Demin van nézem, ahogy hátra fordul. Eddig észre sem vettem, azt ami körülöttem zajlik. De most már élesebbek a zajok és az árnyak is egyre közelebb vannak. *
- Ezt te is érezted? * Kérdezek rá, mert ilyen még nem volt velem, nincs rá épp elméjű magyarázat most erre ebben a pillanatban, csak remélni tudom, hogy csak hallucinálok és ez nem a valóság. *

//Fagy.//

//olvad//

*A zaj egyre hangosabb, és úgy tűnik hogy köröz körülöttünk, ami kissé már elnyeri a figyelmemet. Hallgatom a lányt, de közben mindenfelé tekingetek. Remélem nem lesz semmi komolyabb baj, vagyis a Nicol remélem megússza, ha lesz is valami. A szavaira csak bólogatok, hogy tudja hogy figyelek rá.*
-Igen éreztem... de mi lehetett ez? *Még nyugodt, de üres szavakkal tettem fel a kérdést. Majd megállok, és a zsebemből előrántom a pálcámat.*
-Óvatosnak kellene lennünk... *Jelentem ki, és világítani kezdek a pálcámmal, hátha látni fogok valamit. A sötétség mindenütt ottvan, és nemigazán lehet semmit sem kivenni a körülöttünk járkáló lényből. Közelebb lépek Nicolhoz, és suttogni kezdek neki valamit.*
-Te láttál valamit? Jobb lenne ha most rögtön elmennénk innen. *Kicsit kezdek aggódni, fiatalok vagyunk még a halálhoz, de nem félek tőle. Ebben a pillanatban nem tudok másra gondolni, csak arra hogy ha most meghalok hiányolna-e bárki is? De nem igazán jut senki olyan eszembe, aki bármit is megtenne értem. Így már nem érdekel semmi sem.*

A lányok hiába akarnak menekülni, kijutni nem igen tudnak. Mintha minden felől valami fal védené őket... de lehet, hogy ez éppen számukra rossz. A hang és a földrengés egyre erősebb kezd lenni, de még mindig, mintha láthatatlan lenne az a nagy valami ami mozog. Majd pár perc múlva megáll. Rémisztő lehet, főleg hogy a lányok nem tudnak menekülni és még kezdeni sem sokat a helyzettel. Talán Demi elemi mágiája használhat egy kicsit, de az sem túl sokat.
A föld aprón megreped, szinte észrevétlenül.

*Egyre ilyesztőbb a helyzet, és már kezdek kicsit tartani attól a valamitől ami egyre közelebb jön hozzánk. Nicol szavai sem javítottak a helyzeten, valahogy ő is érzi a veszélyt, és tart is tőle. Most úgy érzem, hogy jobb lenne mihamarabb túlleni az egészen, gyors halált akarok. Habár birom a fájdalamt, de nem szeretném hogy a másik lássa szenvedéseimet. Valahogy érzem, hogy én ezt nem fogom olyan könnyen megúszni, ha egyáltalán megúszom valahogy.*
-Most mit csináljuk? *Kérdezek rá, hisz kicsit nehét ilyen esetekben jól meggondolni tetteinket, és gondoltam hátha tud valamit segíteni Nicol. De a válaszát nem vártam meg, így amikor a lény megállt, egy rögtönzött víz mágiát lőttem ki rá. Ami remélhetőleg segít rajtunk. Habár a menekülés már lehetetlen... Nem kellett volna ennyire figyelmetlennek lennünk, hogy ide merészkedtünk. Ezért jó olyan helyen beszélgetést kezdeményezni, ami nem épp az eggyik legveszélyesebb hely, ami létezik. Mosmár csak várni tudom azt a bizonyos hideg sugallatot, ami elveszi az életemet. Felkészültem rá, és most az utolsó mondatomon gondolkodom. Valami értelmes, és elgondolkodtatót kellene mondanom...*


//Off//

A vízmágiával csupán csak pár percet nyernek a lányok, addig a "lény" ereje megszűnik egy pillanatra. Nicole ki tud jutni a védőburok alól, de Demi még bent ragad. A föld egyre csak repedezik, most már kicsit jobban észrevehetően mint az imént. Elsőre talán "világvége" beütése lehet a a dolgoknak...
Nicole nagyon semmit nem tud tenni, maximum ha Demi újra vízmágiával próbálkozik -ami már annyira nem fog sikerülni- akkor visszatud menni a védőburok alá és esetleg kicsit kijjebb tudja húzni Demit. Úgy tűnhet, mintha a lény csak a Plamás lányt akarná... semmiképen nem akarja engedni.
A szakadék mélyén ha belenéznek a lányok, apró lángok tűnhetnek fel. A lányokra egyre jobban hatni kezd a félelem.

Nicole nem tud vissza bejutni, Demi pedig ki nem. A szakadék egyre csak reped, a kívül álló lánynak szerencséjére semmi baj nem éri a védőburkon kívül. Demi viszont hiába ránt pálcát, egy láthatatlan erővel elég nehéz lenne elbírni. Demi először csak néhány védővarázslatot próbál, de nem nagyon sikerül neki a dolog. Először a lány csak egy éles fájdalmat kezd érezni a szíve körül, majd mintha egy tűt szúrnának át a kezén. A földre roskad, majd kisebb lökést érez ami egészen a szakadék széléig tolja a lányt. Innen már tényleg nincs menekvés... A lány lebénult kezével kapaszkodni nem tud, ereje már nem igazán van. Pár hajszál választja el attól, hogy a láthatatlan erő beletaszítja a szakadékba. És meg is teszi. Nem kímélve egy csöppet sem Demit. Nicole szinte ledermed, főleg az utolsó hangokat hallva ami Demi szájából még elhallatszik. Végül pedig megszűnik a védőburok, a szakadék vissza"beforr" és csend lesz. Érthetetlen dolgok történtek, viszont ha Nicole nem akar több bajt, jobb lesz ha visszafelé indul.