Udvar

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 18, 2010 3:24 am

- Soha nem fordulnék ellened, még akkor sem, ha a legsötétebb hadsereget vezetem is...
*Mondja, majd csókolgatni, harapdálni kezdi a lány nyakát, és tomporát simogatja, majd belemarkol. Belenéz a lány szemeibe, és Lú olyasmit láthat, amit valószínűleg még nem látott senki szemében. Vágyat... Liam próbálja magát visszafogni, de a lángtenger tombol szíve mélyén, egyre magasabbra lökve a fiú elnyomott ösztöneit, míg végül, csak egy tizedmásodpercre Liam elveszti az irányítást. Egy mozdulattal Lú fölé kerekedik, térdei a lány combjai között, kezeivel lefogja Lút, és csókolja, majd felugrik.*
- Sajnálom... Elnézést... Elvesztettem a fejem... A FRANCBA!
*Az utolsó szóval magát átkozza, és teljes erejéből beleöklözik a fába. Valami reccsen, és csak egy másodperccel később látható, hogy Liam lehántotta a fa kérgének egy igen nagy részét ütésével. A fiú elkapja Lú kezét, és felhúzza.*
- Tényleg sajnálom, bocsáss meg... Hogy tehetném jóvá?
*Kérdi, miközben magához öleli Luthiát.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 18, 2010 3:39 am

*Egyik pillanatban még gyengéd csókokat kap, simogatást, majd Will belenéz a szemébe és Lú bárhogy is akar, nem tudja felismerni a még sosem látott pillantást, nem tudja mit tehetne, de nem is kell sokáig gondolkodnia rajta, mert a következő pillanatban már a földön fekszik, Liam mint valami vad, éhes párduc már fölé is ugrik, majd a szenvedélytől elárasztva esik neki Lúnak. De ez csak egy pár pillanatig tart, mert Liam észreveszi magát és le is pattan a lányról. Lú csak szuszog, miközben már talpra állítják. Hát, hogy megszeppent az nem kifejezés. Viszont sajnálja a fiút, mert látszik rajta, hogy tényleg nem akart hülyeséget csinálni, csak nehezen bír el saját magával.*
-Semmi..semmi baj. Nem történt semmi! *kezd beszélni pár csendes perc után. Azzal ő is átöleli Liamet.*
-De ne csináld még egyszer... *jegyzi meg azért csendesen, bár tudja, hogyha egyszer megtörtént az, hogy Liam nem bírta visszafogni magát, akkor többször is meg fog...*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 18, 2010 3:57 am

//Csokis, vaníliás, ki milyet kér, de fagyi....//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 9:31 am

- Én megpróbálok mindent...
*Mondja William, majd körbepillant.*
- Mutatok valamit, amit nem sokan látnak, és nem sokan tudnak rólam...
*Ezzel Will elővesz a táskából egy dobozt, leteszi a földre, jó négy méterre a lánytól, majd lábával felhajtja a tetejét. A dobozból füst tör elő, körbeöleli Williamet, majd mikor eltűnik, a fiú kezében egy gitár van, és játszani kezd. A hangszer olyan hangot ad ki, mintha egy mugli elektromos gitáron játszana erősítővel és hangfalakkal együtt, de láthatóan a hangszerből nem jön ki semmilyen kábel.
A játszott dallam sötét, nyomott, és valami különös félelmetes aurát kölcsönöz a fiúnak, ahogy ott áll, a hideg szélben, mely haját borzolja, nyomja az ütemet a lábával, és le fel mozgatja a fejét. Nem tudni, hogy magának Liamnek van egy ilyen ragadozószerű kiállása, vagy a zene teszi ezt, amit a hangszerből előcsal, de mintha a felhők is kavarogni kezdenének fölötte.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 9:40 am

*Megpróbál mindent. Majd meglátjuk, elég lesz-e, ahhoz, hogy többet ne forduljon elő az előbbi eset.
Aztán fura pillantással feltekint a fiúra, nem tudja elképzelni sem, hogy mit szeretne mutatni. Figyeli a kis ládát, aztán az előtörő füstöt, itt talán kicsit hátrál is, közben már Liamtől is pár lépéssel arrébb van, aztán érdeklődve végigméri a megjelenő gitárt. Csendben, minden hang és mocorgás nélkül figyeli, hallgatja a gitár titokzatos hangját, majd önkéntelenül is az égre, majd Liamre pillant. Olyan misztikus az egész, olyan furcsa... Lú kezdi úgy érezni, hogy Liam tényleg valami sötét démon. Figyeli a zenét, a fiút és várja, hogy mi lesz ennek a vége...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 9:46 am

*A zene egyre vadabbá, egyre gyorsabbá válik. Az eleinte lassú, nyomott dallam egyre pörgősebbé válik, majd újra lelassul. Olyan, mint valami különös, modern rituálé, amiben William megidézi a vihart. A sejtelmességhez hozzá járul, hogy a szél mintha örvényleni kezdene az udvar körül, a megfelelő pillanatban a távolból közeledő viharfelhők mennydörgései jutnak el, mintha a természet dobolna a Faminés srácnak. Liam lassan felemeli a fejét, és ajkai ördögi vigyorra húzódnak, miközben játszik. Mintha a zene előhozna belőle egy valódi démont. Smaragd szemei tágra nyílnak, úgy figyeli Lút, mintha egy prédát nézne, majd megszólal.*
- Te ihleted a zenét... Én megteremtem...
*Ezzel becsukja a szemét, és csak érzésből játszik. A zene természete megváltozik egy pillanat alatt, mintha a gitár hangszíne is kicserélődne egy lágyabbra, és a metál ütemből inkább egy romantikus rockdal lesz. És mintha a felhők is távolabb húzódnának, a szél se tépne annyira. Persze ez mind csak az emberi elme játéka a zene hatására...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 9:52 am

~Én? Ezt a démoni zenét?~ *Épphogy nem szól rá Liamre, hogy hagyja abba, amikor az végre stílust vált. Lehet, hogy képzelete játszik vele, hogy a felhőket távolodni látja, de azért összehúzza magán a számára elég nagy fekete kabátot. Néha Liam arcára, néha a gitárra pillant. Csak áll és figyel. Persze nincs ellenére a zene, ez a romantikus rock tetszik is neki, de jobban örülne, ha más játszana és ő Liam védő karjai közé bújhatna. Nem tetszik neki az időjárás....*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 9:58 am

*Ahogy véget ér a szám, Liam elengedi a gitárt, ami füstté válik, és visszabújik a dobozba. A fiú odalép a lányhoz, és mosolyogva átöleli.*
- Nagyon hideg van, még megfázol, látom, hogy dideregsz...
*Céloz az összehúzott kabátra.*
- Bemenjünk? Vagy mit szeretnél csinálni?
*Kérdi, és közben végigsimít a lány hátán, egészen a tomporáig, majd vissza fel, és gyengéd csókot lehel Lú homlokára. Liam arcán látszik, hogy őszintén aggódik, és legszívesebben berángatná újdonsült kedvesét a biztonságot adó kastélyba, de nem akar parancsolgatni. Nem, most nem, most Lú a főnök, és ez így is marad egy ideig. Néha az ajtó felé pillant, és küzd magával, hogy hős lovagként NE kezdje el becipelni a lányt, had maradjanak kint, ha Lú kint akar maradni.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:03 am

*Nem volt ellenére a zene, de azért örül, hogy a fiú végzett vele és már inkább nem a gitárt, hanem őt öleli.*
-Nem, nem, nincs hideg! *jegyzi meg, pedig tényleg fázik, csak nem akar bemenni.*
-Nem tudom még, de maradjunk kint. *mondja Liamnek, miközben ő is átöleli a fiút.-
-Különben meg, ha te is átölelsz, már nem fázom! De Te nem fázol? *kérdez vissza, mert el is felejtette, hogy Wil palástját lopta el és most a fiú egy szál pólóban van kinn a hidegben. Persze, ő is aggódik a párjáért és közben nagyon furcsállja magát, hogy ilyen aggódó lett egy fiú iránt...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:11 am

- Kemény fából faragták a jó Liamet, nem árthat neki olyan apróság, mint tűz vagy fagy... Nekem csak az árthat, ha neked bajod esik, Lú...
*Mondja, és ezzel gyengéden megcsókolja a lányt. Megint ugrana benne a fenevad, de most sikeresen megláncolja, így csak játékosan simogatja a másik arcát, nyakát. Fura érzések kavarognak Willben, és ez kicsit aggasztja.*
- De azt fogadd el, hogy csak veled vagyok kedves, és amit rajtad nem élhetek ki, azt máson verem le. Sajnálom, de nem hagyom, hogy láncra verj. Csak neked leszek szelíd kiskutya, másnak fekete farkas maradok.
*Mondja ellentmondást nem tűrő hangon.*
- Meg vigyázok a kis hülye kínaira...
*Mondja alig hallható hangon, fölfelé nézve.*
- Esni fog... Nem örülök neki, hogy veszélyezteted az egészséged. Aggódom érted. Amúgy... Elmondhatok valamit? Aminek titoknak kell lennie...
*Súgja a lány fülébe.*
- Csak akkor mondhatom el, ha megígéred, hogy nem mondod el senkinek... És utána lehet, hogy nem akarsz majd velem lenni. De valakinek el kell mondanom...

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:19 am

*Elmosolyodik a játékos válaszon, majd eltűnik a mosolya, de csak a szenvedélytől, ami benne ég. Visszacsókol, így az a gyengéd csók biztosan hosszabb lélegzetű lesz.
Aztán hallgat és tűri, hogy nem szól közbe. Bár nem is tudna mit. Ha nem látja, hogy Liam másokat terít földre, akkor még elfogadja,...nagyjából...ha látja, akkor majd eldől.... Biccent, hogy megértette.*
-De nem akarlak láncra verni! *jegyzi meg mégis, de úgy, hogy hangján hallatszik, hogy nem biztos benne, hogy Liam mire gondol.*
-Milyen kínaira? *pillant fel furcsán a magasabb fiúra. Fogalma sincs miről van szó, de kezdi érdekelni a helyzet, főleg, hogy Liam egyre titokzatosabb.*
-Nyugi, nem lesz bajom. *válaszol, bár Liam nem biztos, hogy meg fog ettől nyugodni.* -Mond csak. Titokban marad...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:31 am

- Kínai? Ja... Oké... Nos, akkor kezdem az elején. Tegnap furcsa levelet kaptam, egy bizonyos... Leadertől. A halálfalók vezetőjétől. Hogy sorozzak be közéjük egy helyi elsőst, valami Kaguyát, és akkor bevesznek. Nos... Megtettem... Halálfaló vagyok... De ne érts félre, lenézem a rühes bandát. De kell a tudásuk... És lehet, majd lesz pár szavam a nyálas képű kastélytulajdonosunkkal is...
*Utal itt az igazgatóra.*
- Van a vállamon egy billog, ami jelzi, hogy közéjük tartozom. Bár szerintem hamarosan eltűnik a többi heg között. De tudnod kell, hogy néha bele kell folynom az ügyeikbe...
*Mondja csendben, és lehajtja a fejét.*
- Gondolom most megint szörnyetegnek tartasz...

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:39 am

*Mindenre számított, de erre nem. Hallgatja a fiút, majd mikor az kimondja, hogy halálfaló lett, egy lépést hátrál tőle.*
-De nem értem... Én megszereztem volna a könyvet! *mondja a fiúnak, mint aki nem tényleg nem érti, vagy épp csak nem akarja elhinni, hogy Liam tényleg halálfaló. De úgy Halálfaló, hogy lenézi a bandát. Eleve nem kellemes dolog a gonosz bandával portyázni, hát még ha majd abból lesznek balhék, hogy Liam nem akar tovább halálfaló lenni. Nem lesz ennek jó vége...*
-Nem értem miért kellett ez.... *nem túl vidám a hangja, de nem is túl erős, egyelőre fel kell dolgoznia, hogy kinek is a párja. Ő nem akarna soha halálfaló lenni. Még azokban a pillanatokban sem, amikor mindenkit a föld alá kíván... egyszerűen nem!*
-Már nem tudom, hogy minek tartsalak... *jegyzi meg, és kicsit lebiggyeszti a fejét.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 10:48 am

*Liam csak végighallgatja a lányt, lehajtott fejjel, majd felpillant. Szemei könnyeznek, ajka remeg, majd előrelendül, hihetetlen vadsággal, mintha meg akarná ütni a lányt, de e helyett csak magához öleli.*
- Azért kellett, hogy ne kelljen könyvet lopnod, hogy MIATTAM ne kerülj bajba! Épp elég önfejű és lökött vagy e nélkül is, nehogy már pont MIATTAM kerülj bajba...
*Mondja remegő hangon, kiemelve a "miattam" szót.*
- Csak azt akartam, hogy legalább egy picit nagyobb biztonságban légy... És igenis, szeretlek, és igenis kellett! Kellett, mert így olyasmiket tudhatok meg, amiket máshogy soha! Meg akartam tudni, ki is Leader, és meg akarok tudni egy csomó mindent, csomó fontos dolgot! A világ minden tudását meg akarom szerezni, és a végén, ha már elég erős leszek, el akarom tüntetni ezt a halálfaló kócerájt a világ felszínéről, hogy ne bánthassák az unokatestvéreimet!
*Mondja, majd térdre esik, és lehajtja fejét.*
- De látom, nem kellek neked... Kérlek hagyj itt... Nem akarom, hogy lenézz... Gyűlölj, csak ne nézz le...

//Fagymama! Akarom mondani Fagyi...//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 19, 2010 8:00 pm

*Lefele bambul, azon gondolkodva, hogy mi is lenne a legjobb amit tehet, de aztán hirtelen, de gyengéden átölelik és Liam újra beszélni kezd. Remegő hangjára felemeli a fejét és csak ekkor veszi észre a fiú könnyeit. Aztán egy másodperc múlva visszahajtja a fejét William mellkasára, hogy ne lássa a könnyeket.*
-De semmiség lett volna az a könyv! *szól közbe, már az ő hangja is remeg kicsit, de még vissza tudja annyira fogni, hogy ne legyen nagyon feltűnő. Aztán csak csendben hallgatja a fiút, becsukja szemeit. Az első érvelésnél már neki is majdnem elkezdenek hullani a könnyei, de még tartja magát, aztán az utolsó mondatnál, hogy azért tűntetné el a halálfalókat, hogy megvédje az unokatestvéreit.... szemei hatalmasra kerekednek... ennek a fiúnak van szíve.... Ez volt az a pont, amikor úgy döntött, nem érdekli milyen halálfaló is Liam.
De nincs ideje szavakra, vagy tettekre. Farkasa a földre rogy és lehajtott fejjel... elküldené a lányt. Egy pillanat csend, még nem tudja Lú, hogy pontosan mit tegyen. De egy másodperc múlva, Liam azon veheti észre magát, hogy a földön fekszik. Ugyanis Lú miután összeszedte magát, egy szép mozdulattal a fiút vállánál a földre lökte, olyan szögben, hogy az pont a hátára érkezzen. Most talán nem volt olyan nehéz, hisz a fiú láthatóan nincs abban az állapotban, hogy erősen tartsa magát... Aztán Luthia letérdel mellé, egyik kezével a földön fekvő feje mellett támaszkodik, másikat Liam mellkasára helyezi, majd kajánul, vagányan félmosolyra húzza a száját.*
-Ki mondta, hogy nem kellesz, Bolondom? *szemeiben lángok csapnak fel, igazi tűz, igazi szenvedély, de ez hangján még nem hallatszik igazán. Az inkább csak vagány és magabiztos... Liam meglepődött csöndjét kihasználva folytatja.*
-Nem hagylak itt és egy szóval sem mondtam, hogy gyűlöllek! Viszont, ha jobban megnézzük, az elhelyezkedésünket tekintve...hmm.. lenézlek! *céloz arra, hogy még mindig a fiú fölé hajolva beszél. Hangja és tekintete játékos, de a tűz nem tűnt el ettől. Semmi csók, semmi simogatás, egyelőre vár, hogy Liam összeszedi-e magát, vagy sem...
Az eső viszont rákezd, csöpög, de még nem vészes és Luthiát most egyáltalán nem érdekli.*

//Tévedett az úr! Most van csak fagyi! ^^//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 2:29 am

*A fiú meglepődik, mikor a földre löki Lú. Agyában ezernyi gondolat cikázik őrült sebességgel, hogy magyarázatot találjon a tettre.*
~Hát ennyire gyűlöl?~
*Ám ahogy hallgatja a lány szavait, kezd megnyugodni. Ahogy a lány hozzáér, különös érzés támad benne, amit már rég nem érzett. Hála... A csöpögő eső most őt sem zavarja, sőt, a lány utolsó mondatára még el is mosolyodik.*
- De hát ma megteheted, elvégre te vagy az úrnő, és én a szolga...
*Mondja, és hozzábújik Luthiáhz, amennyire csak lehet, átöleli, még ha tudja is, hogy hamarosan sártengerben fog fetrengeni, nem érdekli. Csak a lány mellett akar maradni. Lelkében tűz gyullad újra, és halkan megszólal.*
- Bár lehet, hogy ha íly sok gyengeséget mutat, még úgy találom jónak, ha megdöntöm a hatalmát... És annak nem örülne, mert ön feküdne a földön, és én lennék felül... Ami pedig azt jelentené, hogy ki lenne szolgáltatva szeszélyeimnek...

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 2:42 am

*Már Lú is látja a smaragdzöld szemeken, hogy kezd megnyugodni a fiú pici lelke.*
-Igen, megtehetem! Bármit megtehetek! Így hát azt is, hogy itt maradok Veled! *mosolyra húzza a száját, majd Liam magához húzza és hozzábújik, amit Lú is viszonoz egy szorosabb öleléssel.*
-Már nem félek a szeszélyeidtől! Egyébként meg, nem olyan könnyű a királylány hatalmát megdönteni! *vigyorog, majd egy csókot nyom Wil szájára.*
-Másrészt meg.... örülj, hogy ilyen gyengéd úrnőd van... mi lenne veled, ha bekeményítenék! Féltenélek! *mosolyog majd újabb csókot ad Liamnek, de most az arcára...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 2:47 am

*A fiú elgondolkodó arcot vág, majd rávigyorog a lányra.*
- Megnézném én azt a kemény, szenvedéllyel és vadsággal teli, csodálatos királylányt... Tudod mit? Meg is küzdök azért, hogy megpillanthassam!
*Ezzel felugrik, elkapja Lú kezét, az ölébe húzza, a tomporát tartja, és szenvedélyesen csókolni, harapni kezdi a nyakát, közben a fa védelmébe sétál, és a lány hátát nekidönti a fának. Így már egy kézzel is bírja tartani, főleg ha Lú véletlenül a csípőjére kulcsolta a lábait, így szabad kezével a lány nyakát kezdi simogatni. Mikor abbahagyja a csókot, Luthia szemeibe néz, és kaján vigyorral megszólal.*
- De ha még ez sem hozta ki azt, amit akartam, akkor...
*És ezzel gyengéden harapdálni kezdi a lány nyakát, és közben szabad kezével benyúl a lány felsője alá, és a hátát cirógatja körmeivel.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 3:00 am

*Hirtelen kerül Liam kezei közé és egy másodperc múlva érezheti is Liam csókjait. Mindenképp rákulcsolt volna a fiú derekára lábaival, kényelmesebb és biztosabb a tartás is, főleg, hogy karjaival is átkarolta Wil nyakát. Aztán már háta mögött érezheti a fát és nyakán Liam simogatását. Nem tiltakozik, de nem is igazán dominál, inkább csak hagyja magát "vezetni". Néha elengedi magát a csábításnak, a vágynak, néha azonban eszébe jut, hogy jobb, ha nem tévednek rossz útra és egyébként is tart a fiúval való együttléttől.
Nem érti pontosan mit akar kihozni belőle Liam, de azt tudja, hogy afelé haladnak, hogy párja újra elveszítse az irányítást. Aztán már közvetlen a hátát simogatják, póló alatt. Még nem szól semmit, de egyre többet érzi azt, hogy nem kéne...*
-Rossz vagy... *súgja a fiú fülébe játékosan.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 3:04 am

- De te ezért szeretsz, vagy nem?
*Kérdi Liam vigyorogva, majd leteszi a lányt.*
- Jójó, befejeztem. Inkább csak leülök, és nézem a felhőket, hogy ne zavarjalak, amíg te jól érzed magad idekint.
*Mondja vigyorogva, majd megsértett arcot vág, lehetőleg minél humorosabban, és le is ül.*
- Esik az eső. Az eső az jó. Az eső az azért jó, mert átázik a lányok felsője. Ja, rajtad kabát van. Fenébe...
*Mondja, miközben nézi a felhőket, és élvezi az eső kopogását, illatát. Majd előkap egy pénzérmét, és elkezdi forgatni az ujjai között, és Lú minden közeledési próbálkozását igyekszik figyelmen kívül hagyni.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 3:16 am

-Persze, hogy szeretlek! *válaszol rögtön. Majd leteszik a földre, de ő így is a fához dől, közben Willt figyelve egyre szélesebb mosolyra húzza a száját. Gondolkodóba esik, ami látszik is rajta, de hamar kitalálja mi lesz a következő lépése.*
-Te adtad a kabátod! Te hibád! *vigyorog, majd pár percig még áll a fa alatt, aztán egy lépéssel Will mellé érkezik, majd lehajol hozzá.*
-Vigyázz a szavaidra, mert a párducod bevadul! *súgja a fülébe, majd szenvedélyes csókot ad Liam szájára, közben odafigyel, hogy a fiú ne tudja elkapni a kezét.*
-És most kapj el, ha tudsz! *mondja nevetve és már rohan is a kastély felé. Még egyszer visszanéz, hogy követik-e és ha igen, akkor folytatja útját. Bár nem túl gyors, a hatalmas kabát lassítja, na meg a lassan átázni készülő farmerja sem kellemes...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 20, 2010 3:26 am

*William kapva kap az alkalmon. Ahogy felugrik, már rohan is teljes erejéből. Úgy sprintel, mint akit kergetnek, márpedig Liam lábai hozzászoktak a futáshoz. A kapu előtt egy méterrel beéri Lút, és elkapja, szenvedélyesen megcsókolja, és kinyitja neki a bejáratot, de beáll elé.*
- Hölgyem? Egy kabátért cserébe beengedem.
*Mondja, és közben vidáman mosolyog. Rég érezte magát ilyen jól, kellett neki a kikapcsolódás, nem is kicsit. Folyton csak a sötétségen járt az esze, kellett neki a fény... Ha visszakapta kabátját, felveszi, és besétál Lúval a kastélyba, ha nem, akkor viszont elkezdi csiklandozni a lányt, és közben vidáman nevet...*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 24, 2010 4:13 am

*Ginny és Kim kilépnek a lovardából. A lány végighallgatja a válaszokat, és közben kedvetlenül konstatálja, hogy a fiú kiszabadítja karját, de nem szól rá semmit. Viszont az, hogy Kim fél tőle, kifejezetten idegesíti.*
- Miért félsz tőlem?
*Böki ki a kérdést kicsit zavartan.*
- Nem akarlak bántani... Figyelj, negyedikes vagyok és tizenhat éves. Nem tehetek róla, ha valaki bántott a múltban, de ne vegyél velük egy kalap alá. Nem akarok neked ártani. Sőt, ha bármi baj van, szívesen segítek, csak egy szavadba kerül. Tényleg aranyos fiúnak tűnsz, örülnék, ha barátok lehetnénk.
*Mondja kicsit talán el is pirulva. Nem szereti az ilyen vallomásokat, de most úgy érzi, mindent meg kell tennie, hogy megnyugtassa a fiút.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 24, 2010 4:18 am

[i]*Gwennel érkezik az udvarra, és kicsit enyhén kínban van a lány jelenléte miatt.*
- Nem tudom, túl sokat beszélsz... vagyis ez nem baj, csak... * zavarodik bele, pedig nem akart most sem rosszat mondani. Csak szokatlan neki ez a fajta lelkesedés minden iránt. Kicsit megijeszti, majd mikor a másik a múltat emlegeti, kissé elfordítja a fejét. elevenébe találtak.*
- Nem is azért mondtam. Csak... nem tudom.. jobb ha most visszamegyek a kastélyba, nem akartam elrontani a hangulatodat. Én is örülnék, de nem hiszem hogy pont ilyen barátra van szükséged. * azzal még mielőtt a lány megállíthatná elindul a kastély felé jó tempós lépésekkel*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 24, 2010 4:23 am

*Ginny csendben hallgatja a válaszokat, majd elkomorul.*
- Jó, hát nem erőszak a disznótor. Ha nem akarsz barátkozni, akkor csak menj. Az ilyen magányos idiótákból lesznek a halálfalók. Csak nehogy elbukj egy szembejövő támadásnál...
*Mondja úgy, hogy a fiú még biztosan hallja.*
- De ha bajba kerülsz, ne gyere hozzám később!
*Ezt maga sem gondolja komolyan, de inkább hagyja a dolgot. Leül egy fa alá, és duzzogni kezd.*