Elveszett kis tó

Vendég

* Ashly ismét nem bír aludni. Ezzel az alvás zavarral minden nap megküzdik. De már hozzá szokott, szóval már nem is zavarja. Így hát lement körülnézni, de olyan tértűlétre tévedt ahol még sose járt. Egy kis tót látott, ahogy a sötétségből felbukkanó csillagoknak vissza tükrözi a fényét a tó vize. Ez nagyon megtetszett a lánynak és letelepedett a tó mellet lévő hatalmas lomkoronájú fa alá. Végre egy kis friss levegő, így nyugodtan össze tudja szedni a gondoltait. De inkább tovább csodálta ezt a szép tájat. *

Vendég

* Az éj sötétjéből egy még feketébb halálfaló lépett ki. Halk de biztos léptekkel halad a szokásos helye felé. Mert ott soha sincs senki. Az irány az elveszett kis tó. Szemei felcsillantak mikor ez ismerős lány látott a kedvenc fája alatt üldögélni. Akkor kicsit megtorpant, de úgy döntött tovább megy, hátha nem bája Ash a társaságát. *
- Szia Ashly. * Illedelmesen köszön. *
- Ugye még emlékszel rám? * Kissé viccelődve kérdezi a lánytól. *

Vendég

* Nagy meglepetésére látta, a közeledő alakot. Kis fejtörés után rá is jött, hogy ki is az. De nem hitte volna, hogy itt valaki meg tudja zavarni. Végképp nem hitte volna, hogy pont Sebastiano lesz az aki ilyen békés kis csendes helyet keres fel magának. *
- Hát öööö valahonnan ismerős vagy. * Viccelődik a fiúval. *
- Persze, hogy tudom, hogy ki vagy Sebastiano. * Felcsillantak a szemei miközben a fiúra pillantott. *
- Az az igazság, hogy ha még akarnálak, akkor sem bírnálak téged elfelejteni. * Mosolyog a titokzatos emberkére. *

Vendég

* Kicsit gondolkozott, hogy mit is tegyen, de végül is úgy döntött, hogy leül Ash mellé. *
- Nagyon vicces. * Néz rá a lányra. *
- Tudtam, hogy tudod, hogy ki vagyok. * Aztán meghallja amit még Ash mond, kicsit elgondolkozik rajta, hogy ezt a lány, hogy is érthette. *
- Kedves Ashly. Köszönöm, ezt most bóknak veszem. * Viccelődik még egy kicsit a lánnyal. De úgy van vele, hogy inkább vegye bóknak mint sértésnek. *
- Amúgy te mit keresel itt az én törzshelyemen? * Kíváncsian fordul a lány felé és várja a kérdésére kielégítő választ. *

Vendég

- Hát viccnek is szántam. * Mert tudta, hogy Sebi nem az a kiakadós típus és vele lehet viccelődni. *
- Nincs mit. Nyugodtan veheted is annak. * Ismét viccelődik a fiúval. *
- Hogy hogy a te törzshelyeden? * Értetlenkedve néz Sebi felé. *
- Én csak kijöttem egyet levegőzni és találtam ezt a kis helyet, ami el van dugva a világtól. * Közben vissza néz Sebre mert észrevehetően nézte Ashlyt. *
- De ha zavar, hogy itt vagyok, akkor szól és lelépek. * Ezt már komolyan mondta a fiúnak. *

Vendég

- Akkor jó. * Csak ennyit mondott és már is tovább hallgatta a lányt. *
- Hát édes Ash ez már vagy ősidők óta az én megszokott kis helyem. Ha hiszed, ha nem. * Körbe néz a tájon és annyira lenyugtatta a csobogó kis tó moraja. *
- Értem. * Ez elég jó indok, de lehetne jobb is. *
- Ugyan már, dehogy zavar. Inkább örülök, hogy van most itt valaki. Mert mindig jól jön a társaság. * Kacsint a mellette ülő lányra. *

Vendég

* Ashly csak hallgatja a be nem álló szájú Sebastianot. *
- Na jól van elhiszem. * Bár egy kis szájhúzogatással, de hitt a fiúnak. *
- Akkor maradok még egy kicsit. * Ekkor már jó kedve lett és kedvesen nézett Sebire. *
- Na és te miért vagy itt? * Fordul felé kérdezősködően a még iskolás lány. *

Vendég

* Pár percig csak ült a lány mellet mint egy faszobor. Meg sem szólalt meg sem mozdult csak gondolkozott nagyon erősen valamin közben bámulva a nagy semmit. *
- Jah igen igen ... * Nem is tudja igazán, hogy mire is mondta az igent. Csak úgy mondta, hogy azt higgye Ash hogy figyeli is. Szerencséjére nem vette észre, hogy alig figyelt rá, de az utolsó kérdést már tisztán és érthetően hallotta. *
- Hát én... akkor jövök ide mikor gondolkozok valamin. Vagy éppenséggel annyira zavar vagy nyomaszt valami, hogy kijövök ide egy kicsit gondolkozni. * A nagy monológban azért oda figyel Ashlyre is. Mint ha látszana rajta, hogy tudja, hogy Seb mire is gondol valójában. *
- Szerintem te is tudod, hogy vannak olyan dolgok amit nem szabad másnak elmondani. Na ez van velem is. Tele vagyok titokkal és egyre csak nyomasztanak. Az az igazság, hogy nem tudom, hogy így meddig bírom épp ésszel. * Ilyen csak ritkán van, hogy a cinikus Sebastiano valakinek kiönti a szívét. *

Vendég

* Nagy csodálattal tekintet az éppen megnyíló fiúra. Ilyenekre igazán ritkán képesek az emberek. Kicsit fura is volt épp Sebi szájából hallani ezeket a szavakat. De egyre érdekesebb is. Már az oldalát fúrja a kíváncsiság, hogy vajon milyen titkai is lehetnek ennek az igen jó képű pasinak? De ma inkább tapintatosan bánik vele és ha akarja akkor úgy is elmondja, ha meg nem akkor nem. Nem kell ezt erőltetni. *
- Teljes mértékben értem, hogy mire is gondolsz. * Huncut pillantást vet a fiúra. *
- Annyira érdekelne, hogy mit is titkolsz el. De mivel nem vagyok olyan megbecsülöm, hogy titok az titok és nem lehet elmondani másnak és nem is faggatlak ezzel. * Megfogja Sebi kezét ezzel is jelzi, hogy bízhat benne. De ez a nap más mint a többi, ez az a nap mikor fényévekre lévő fiú nagyon is közel került Ashlyhez. *

Vendég

- Köszi szépen Ash nagyon rendes vagy, hogy nem próbálsz meg kifaggatni. * Mosolyog a lányra közben nézi az egyre fényesebben ragyogó kis csillagokat az égbolton. *
- Bocsi a titok az titok. * Hirtelen arra lett figyelmes, hogy Ashly a kezét fogja, ez nagyon jól esett a kissé magányos szívtiprónak. *
- Kissé kezd hideg lenni. Meg hát este is van már jócskán. Én lassan lépek, ha akarsz nyugodtan velem tarthatsz. Vagy esetleg elkísérlek a kapuig. * Kedvesen próbálkozik a lánynál most semmi hátsó szándékot sem gondol. Csak próbál spontán kedves lenni. *

Vendég

- Szívesen máskor is. * Tekint a titokzatos fiúra. *
- Semmi baj, értek én a szóból. * Mosolyog ismét ez már csak is jobb lehet, Sebi meghozta neki a jókedvet, és reméli egy ideig így is marad. *
- Igen. Egyet értek veled. Ha akarod akkor elkísérletez a kapuig is. * Kacsint Sebire majd elindulnak a sötétségben. *

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 6:30 am

* Dorothy meglepődve nézett körül ezen a helyen...nem is tudta, hogy itt rejtőzik egy aprócska tó. Mosolyogva nézett egy békát, amely épp fejest ugrott egy tavirózsa leveléről a vízbe. Körül nézett, egy árva lélek sem tartózkodott itt. Valójában Ben után kutatott, mert már egy ideje nem látta a fiút. Viszont ha már rátalált erre a titkos helyre, akkor még elidőzik itt egy picit, gondolta. Le is huppant egy kidőlt fa törzsére és álmodozva nézte a tó nyugodt víztükrét.

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 6:38 am

*Egykedvűen sétálgatok, és közben azon agyalok, hogy mégis mi a fenét kezdjek Millerrel. Egy zöld póló -ami most a kezembe pihen- egy fekete farmer, és egy szintén fekete edzőcipő van rajtam. Igen, megint a felsőtestemet mutogatom. Vannak itt korombeli csajok, és azok most szinte árnyékként követnek. Vihorásznak meg minden. Sőt, én még élvezem is. Közben Dorothyt pillantom meg, és oda is sétálok hozzá, majd mosolyogva ráköszönök.*
-Szia. Mi járatban erre? *A nevemet még nem árulom el, biztosan ismer. Az elsős csajok körében is népszerű vagyok, ahogy a felsőbb évesek körében is. Közben mosolygok a lányra. De csak a szám mosolyog, a szemem mást mutat.*
-Amúgy, Sebastian Blaze, Amira, negyedik. *Nem vártam tovább, bemutatkoztam. Közben a lányok a hátam mögött két méterre csodálnak, amit nem is kifogásolok.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 6:49 am

* Nézelődéséből egy jóképű fiú zökkentette ki, akin ráadásul póló sem volt. Ki tudja, milyen megfontolásból. Dorothy még nem sok embert ismert az iskolából, lányokat meg főleg nem. Így nem volt alkalma hallani a fiúról, fogalma sem volt, hogy ki lehet ő. Jót derült a fiút pár méter távolságból követő lányokon, eléggé nevetségesnek tűntek. Dorothy biztosra vette, ha a fiú eldobná a kezében tartott pólót még utána is vetnék magukat. A fiú érdekes módon először megszólította mintha ismernék egymást és csak pár percre rá mutatkozott be, de legalább kedvesen mosolygott.*
-Szia. Én Dorothy Brown, Plama, első. * Csak, hogy a fiú modorát utánozza, de közben persze vigyorgott.*
- Egyébként csak erre sétálgattam, épp pár perce bukkantam rá erre a tóra. Nem is tudtam eddig róla. * Teszi hozzá.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 7:00 am

*Közben Dorothyra pillantok. Ő még kicsi hozzám, így nem is játszadozok vele. Csak úgy lejöttem ide. Itt sokkal jobban tudok gondolkodni, mint máshol, és erre most nagy szükségem van. Hátrapillantok a csajokhoz, akik most még jobban vihognak. De meguntam, ezért felveszem a pólómat. De a lányok még akkor is maradnak, és engem bámulnak.*
-Aham. Én, gondolkodni jöttem le ide, hogy megelőzzem a kérdésed. *Mosolygok még mindig. Na nem udvariatlanságból mondtam, hanem csak úgy.*
-És amint látod, a wiliani rajongótáborom követett. *Bökök hátra a vállam fölött, a lányokra célozva, akik minden bizonnyal hallgatóznak. Erre a mondatra hangos nevetésben törnek ki, és én felkuncogok.*
-Amúgy, ha már azt mondtad, hogy elsős vagy. Hogyan tetszik az iskola? *Igen, barátságos vagyok az újoncokkal, és a kérdéseikre is válaszolok. Bár néha idegesítenek. Olyankor leteremtem őket.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 7:09 am

* Hátrapillantott a fiú háta mögé...hát meg kell hagyni elég szánalmasak voltak a lányok. Oké, Seb jóképű, de azért nem ANNYIRA, hogy ezt műveljék. Dorothy el sem bírta képzelni mit esznek ezen a fiún ennyire. Úgy viselkednek vele majdnem, mint egy sztárral. Miközben ezen gondolkozott rágyújtott egy cigire és félfüllel hallgatta a fiú kérdését.*
-Eddig tetszik, bár nincs még sok ismerősöm és ők is csak fiúk. Lányokat szinte még nem is ismerek. * Szólt és közben kifújta a füstöt. Közben a lányok nevetésben törnek ki Seb egy megjegyzésén, erre Dorothy a szemeit forgatja.
-Egyébként, ne haragudj, de te, hogy bírsz úgy gondolkodni, hogy közben mások követnek? Vagy te ezt élvezed?

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 7:20 am

*Csak arról tehetek, hogy jóképű vagyok, és jó játékos. A rajongótáborról nem tehetek. Hogy mit esznek rajtam? Magam sem tudom. De végül is, én ezt élvezem. Hiszen egyrészt ez bosszantja Millert, másrészt meg tök jó, hogy nem vagyok egy szürke diák.*
-Nem baj, majd fogsz azokat is. A Plamában is sok jófej ember van, és a csajok is azok. Garantálom, hogy nem csak a Plamán belül, hanem az Amirán, és a Faminén belül is. *Annak ellenére, hogy a csajok imádnak, meg ezt én élvezem, jófej vagyok, sokan mondják, és tudom is. Nem vagyok eltelve magamtól, csak egy kicsit egoista vagyok.*
-Már megszoktam. Második óta ezt csinálják, szóval, engem már hidegen hagy, és igen, élvezem. Mert ki ne élvezné? *Mosolygok még mindig. Persze az ilyen kérdéseket már megszoktam, így ugyan azt a választ hadarom el, szinte mindig.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Aug. 24, 2010 7:57 am

//Fagy//

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 7:44 am

*Az unalom kerülgette már, így egy kis sétára indult el. Wilard-ban még nem nagyon járt, így az úti célja is megvolt. Egy fekete-fehér DC cipőben, kék farmerban, fehér ing, rajta egy fekete felsőben indult útnak. Larina-t nem találta sehol sem, így egyedül bóklászik. Elmerült a gondolataiban és a bámészkodásban, így egy idő után egy tónál köt ki. Szemügyre veszi a terepet. Elég jó kis helynek tartja, így elsőre. Az egyik fához sétál, majd nekidől és úgy elmélkedik a gondolataiban.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 7:47 am

*A kastély felől trappol erre, nem fut, de igen tempósan sétál, és ez érezhető is, illetve hallható a létei zaján. Kicsit ideges, felhúzták az agyát, egy ostoba, buta kis szőke cicababa.... Mikor meglátja a kis tavat, mit sem foglalkozik azzal, van-e ott valaki, egyenesen a tó felé veszi az irányt, fellép egy kis sziklára, és egy elegáns szaltóval beugrik a tóba, hogy utána a víztükörre felfeküdve lebegjen, és meditáljon. Meg kell nyugodnia, és meg kell találnia Alexet. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha valami rossz vízihulla lenne. Nem veszi észre Maxot egyenlőre.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 7:56 am

*El van merülve a gondolataiban, amiből egy idegen zajos léptei zavarják meg. A hang forrását próbálja megtalálni, de egyenlőre nem túl nagy sikerrel. Viszont nem is kell tovább keresni, hisz megjelenik az illető, aki azonnal a tóba veti magát. Max elhúzza a száját a látványom, majd pálcáját a kezébe véve, puszta önvédelmi célból, ellöki magát a fától, majd az illető felé közelít. Nem akarja megzavarni, így egyenlőre nem szólítja meg. Mikor közelebb ér, jobban szemügyre veszi az illetőt.*
~Nekem ő valahonnan ismerős. De honnan és ki lehet ő?~
*Gondolkodik egy kicsit. Szokta olvasni a híreket, így ezért is lehet neki ismerős Ted, de nem biztos a kilétében, így tesz egy kísérletet és megszólítja az idegen srácot.*
-Csak nem Ted Forrester-hez van szerencsém?? *Érdeklődik, miközben ahhoz a sziklához lép, amiről Ted beleugrott a vízbe. Kíváncsian várja, hogy eltrafálta-e az illető nevét.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 8:03 am

*Elmerül és felbukkan a vízben, nem foglalkozva azzal hogy a víz hideg, és csontig fagy ha sokáig benne marad. Sok minden jár a fejében, mikor valaki megszólítja, felpattannak a szemei, és már a kezében is van a pálcája, de még nem átkoz. Felül a vízben, így lábai elmerülnek, és kijjebb tempózik hogy megállhasson a lábán. Lassan kigyalogol a vízből, és egy pálcaintéssel megszárítja magát, felmelegítve a ruházatát, hogy ne fázzon.*
- Az vagyok, de hogy szerencséd, vagy szerencsétlenséged van-e azt még nem tudom *pillant a másika immár teljesen szárazon, lehuppanva egy kidőlt fatörzsre.*
- Ki vele, mi kéne, és ki fia borja vagy? *érdeklődik, mivel neki abszolút nem ismerős a fiú, és bár hasonlít valakire, de nem rakja össze, hogy akár annak a fia lehet. Nem néz ki egy gyereket Hoshiból.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 8:14 am

*Csak nézi, ahogy Ted kijön a vízből és már megszárítja magát. Ezek szerint eltalálta, hogy ki is valójában az idegen. Tudja, hogy halálfaló és egyáltalán nem fél tőle. Ahhoz nem kell félelem, hogy meghaljon, hisz, ha megakarja ölni, akkor úgy is megteszi.*
-Hmm... akkor még is jól láttam a képed az újságban. Úgy látom valaki felhúzott vagy te mindig ilyen vagy?? *Érdeklődik egy kicsit. Persze pálcája készenlétben a védekezéshez, ha szükséges. Nem sok embert ismer, aki találkozott egy halálfalóval és túl is élte az eszme vagy átokcserét. A kérdésekre felvonja a szemét. Nem várt el más tőle, a hallottak alapján. Viszont ő nem ítél meg senkit sem hallottakból.*
-A nevem Max. Nekem ugyan nem kell semmi sem. Csak nem mindennap találkozok egy magadfajta személlyel. Az nem érdekes. *Válaszol a kérdésekre. Nem akarja elmondani, hogy egy tanárnak a fia, mert a végén még helyben leátkozza, és azért még szeretne élni, meg még fiatal ahhoz, hogy meghaljon.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 8:20 am

*Kék szemeit, az idegenre függeszteni, végigméri alaposan, részletesen, felméri a mágiáját is. Esélye sem lenne, maximum pár találatra, habár nem sok olyan ember van, aki fel veheti vele a versenyt a diákok terén. Talán... talán Kim, bár ő túl félős, hogy átkozzon, ő inkább gyógyít. *
- Jah, mostanában ismét elég népszerű lettem az újságok körében. Tele vannak a képemmel, pedig még csak modell sem vagyok. Hát nem érdekes? *mosolyodik el gúnyosan, minden félelem nélkül, ő nem fél, csak ha azt fenyegetik aki számára a legfontosabb. Ujjai közt forgatja a sárkány mintás pálcáját.*
- Max, oké. Akkor ma van biztos a szerencsenapod, nem mindennap lehet errefelé látni. Gondolom a személyes értékemről nem is kell beszélnem, mennyit érnék élve vagy holtan *mosolyodik el, mert pontosan tudja, hogy vérdíj van a fején, és hogy minden létező auror zsebében ott lapul a képe.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Kedd Feb. 15, 2011 8:30 am

*Egy kicsit furcsállja, hogy ennyire nézegeti, de ha Ted-nek ez a jó, akkor csinálja. Tudja, hogy semmi esélye se lenne ellene, meg amúgy sem akar harcolni. Hiába SVK tanár az apja és tanított neki pár átkot, azért az ellenfele mégis csak egy halálfaló lenne. Örülne, ha egyáltalán védekezni tudna a támadás ellen, nem, hogy visszatámadni.*
-Hát a halálfalókat előszeretettel teszi címlappal, hogy az emberek tudják kitől kell távol tartani magukat. De. *Zárja rövidre a választ. Max sem fél és azt furcsállná a legjobban, ha tőle félnének. Egy 14 éves diáktól fura is lenne.*
-Ezt azért még nem kiabálnám el. Majd akkor mondhatom, ha túl is éltem a beszélgetésünket. Mondjuk azért megtisztelve érzem magam, hogy beszélhetek veled. Engem ugyan nem nagyon izgat. Esélyem se lenne ellened, meg nem is azért vagyok itt. *Adja tudtára az igazságot. Nem fél, ez látszik is rajta.*