Elveszett kis tó

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 5:12 am

- Hát, remélem nem szégyenítek meg egy történelemtanárt sem, nem szeretném, hogy ezen szakma művelői meggyűlöljenek, főleg, hogy közéjük tartozom. A Wilianben tanítok mágiatörténetet...
*Mondja Wulfgar csevegő hangon, és figyeli a nő reakcióit.*
- Amúgy magácska mivel foglalkozik? Így első ránézésre azt mondanám, hogy filmsztár, hisz szépsége az övéket felülmúlja, de nem mernék rá megesküdni...
*Kérdi mosolyogva, és belül idegeskedve várja, hogy a nő mit válaszol.*

//FAGY//

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:06 am

- Nem mondja komolyan, hogy történelem tanár? * csodálkozik a nő, nem nézte ki a férfiből. Minimum valami agresszív kviddics edzőnek nézte volna.*
- Én? Én újságíró vagyok, jobb napjaimon. *viszonozza a mosolyt, mert valóban ez az eredeti szakmája, de nagyon régóta egyetlen sort sem írt, munka címszó alatt. Viszont a státuszát, mint dolgozó nőét, még mindig nem függesztették fel, szóval akár be is vallhatja.*
- A filmsztártől nagyon messze vagyok. * nevet fel kicsit, majd tekintetét a férfire függeszti.*
- Mire gondol?

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:13 am

- Most épp arra gondolok, hogy jobban örülnék, ha egy csokor virággal odaléphetnék magácskához, és térden állva randevúra hívhatnám. Persze ez csak botor gondolat, amolyan ábránd, hisz egy magafajta tökéletes nő soha nem fogadná el egy magamfajta bátortalan, egyszerű történelemtanár közeledését...
*Mondja, ám közben gondolatai másfelé kalandoznak.*
~ Újságíró, mi? Halálfaló kisasszony, mondja meg kérem, hogy ki és mi ön, ígérem, nem fogom megtámadni, csak mondja meg... Ön is ember, én is az vagyok, legyünk őszinték...~
*Gondolja, és közben újra nagyokat szív pipájába, hogy pár füstfelleget eregessen a levegőbe.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:19 am

*Kissé felvonja a szemöldökét, a bátor szavakra.*
- Áh, maga bizonyára viccel. Egy magamfajta nőnek nem szokás udvarolni. * jegyzi meg, majd kissé elgondolkodva lassan feláll. Így sajnos utólag meggondolva, meglátszik a a karján a jegy, illetve pentagramm.*
- Nem lenne kedve sétálni esetleg egyet? Kezd hűvös lenni a tó mellett. * igen van pofája, sétára invitálni a másikat. Láthatóan mostmár nem érzi magát nagy veszélyben, de a pálcáját még mindig birizgálja.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:27 am

*Wulfgar maga is feláll, és a nő mellé szegődik. Elkezdenek sétálni, majd a férfi megszólal végül, miközben, mintha csak úgy oda csúszna, kezét a pálcájára helyezi.*
- És mondja csak, mikor lett önből halálfaló?
*Kérdi, és minden izmát egyszerre megfeszíti, hogy ha Cassandra a kérdésre támadna, egyetlen ugrással bevetődjön a tóba, és eltűnjön vizébe. Hozzászokott, hogy sokáig kell visszatartani a lélegzetét, a tó vize pedig nem lehet annyira hideg, hogy egy Norvég medvét megfékezzen bármiben is.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:32 am

*Már majdnem a tó partján voltak a távolabbi szegleten, mikor a férfi egy meglehetősen kellemetlen kérdést tett fel.*
- Hát, már nem mostanában. Jobban mondva, régen, de ez önt bizonyára untatná. * nem nem támad, csak megáll és néz a férfira. Kíváncsi mennyire hajlandó elmenni a másik.*
- És most most mi lesz? Bevisz? Felad? Futni hagy? - *tárta szét a kezét a nő amolyan kíváncsian.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:38 am

- Nem fogom bevinni. Feladni. Futni hagyom. Lepődjön meg amennyire akar, vagy tartson e miatt hülyének. Nem azért teszem, hogy hálás legyen nekem. Egyszerűen túlságosan kedves volt eddig ahhoz, hogy ártsak magának... Legalábbis ezen alkalommal. De gondolom a beszélgetésünknek vége. Én őszinte voltam magához. Komolyan gondolok mindent. Vigyázzon magára, egy auror biztosan van a városban, aki ön után kutat.
*Mondja halkan, majd hátat fordít, és elindul a város felé, lassú, komótos léptekkel, de felkészül arra, hogy ha a nő hátba támadná... De végül elengedi magát. Ha a nő ezek után hátba támadná, megérdemli, hogy megölje őt. Elvégre akkor a nőnek romlottabb lelke lenne mindennél...*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:48 am

*Valóban meglepetten pislog a férfira.*
- Meglep engem, jó uram. Nem mondom, hogy nem vagyok teljesen hálátlan, de ne aggódjon, a lekötelezettje sem leszek. Tudja, nem minden halálfaló romlott, és gonosz mint láthatta, én is ember vagyok. *feleli a nő, majd még megszólal.*
- ÉS most hogy sikerült lelepleznie, ami nehéz lehetett, vége a kellemes beszélgetésnek? Pedig már kezdtem élvezni, és megkedvelni magát. * teszi még hozzá már-már kedvesen, és lassan elindul a férfi felé.*
- Viszont látásra, mágiatörténet nagyrabecsült űzője. * azzal a férfit kikerülve sétál tovább. Nem bánná ha beszélgetnének még, de megérti ha ezek után nem.

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 7:58 am

- Sajnálatos módon nem vonzanak az olyan nők, akik mások halálából próbálnak meggazdagodni. Akármennyire vonzó és kedves, elbűvölő és csodálatos Ön, Kisasszony, nem felejthetem el, hogy mi is a foglalkozása...
*Szónokol Wulfgar, tartva a lépést a Cassandrával.*
- Persze ha bármivel is meg tudnám győzni, hogy hagyja ott a jelenlegi állását, mint Halálfaló, és legyen átlagpolgár, minden bizonnyal kifejezetten jó baráti kapcsolatot ápolhatnánk... Mert feltételezem ön már nem vágyik másra tőlem.
*Filozofálgat a Norvég, közben azon gondolkodva, miért nem bénítja meg azonnal Cassandrát, ám elhessegeti az ötletet. Mi tagadás, tetszik neki a nő.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 8:09 am

- Ez valóban sajnálatos. De megértem a hozzáállását. Végül is nem vártam többet és törvénytisztelő mágiatörténet tanártól. *feleli a nő és lépést tart a férfival. Végül is erre felé egyetlen út vezet, nehéz lenne hát két külön ösvényen járni.*
- Persze, ön is tudja, hogy ez lehetetlen. Túl mélyen el vagyok kötelezve a cél iránt, nem fordíthatok hátat az eddigi múltamnak. Ez önnek nem tetszik, sajnálatos. De ez van, ez a világ. *teszi hozzá a nő, és hátradobja arcába lógó haját.*
- Vágyni vágynék, én többre is, de mindhiába. Önnek nem az esete egy magamfajta gyilkos nő. * húzza el kissé a száját.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 8:14 am

*Wulfgar elgondolkodik, majd elkapja a nő karját, maga felé fordítja, és ha az hagyja, megcsókolja... Gyengédség és óvás árad minden mozdulatából, majd a nő szemébe néz, és a hatalmas norvég szinte suttogva szólal meg.*
- Csak érdekelt, hogy milyen egy igazi vadmacskával...
*Ezzel kisimít egy tincset Cassandra arcából, és ha a halálfaló nem állítja meg, gyengéd mosolyt ereszt a nő felé, és elindul. Közben azon jár az agya, hogy mi lesz, ha ezt az aurorok megtudják. De nem baj, nem kell őt félteni... Kivágja magát, vagy szóval, vagy pálcával, de akár csatabárddal is. Nem fél annyira, csak... Cassandrát félti valamiért.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 8:22 am

*Már éppen haladna tovább, mikor elkapják a karját, de még levegőt venni sincs ideje, mert megcsókolják. Ez mostanában kezd a férfiak közkedvelt hobbyja lenni vagy mi? De nem bánja, hagyja, sőt, még vissza is csókol. Bár nyújtózkodnia kell egy kicsit, nem bánja.*
- És még nem is vad. *suttogja bele a csókba és most először közelről veszi szemügyre a férfi ártatlan kék szemeit. De a gyermeki ártatlanságon kívül most valami más is van ott. Nem tudná megfogalmazni mi, de eddig nem volt ott.*
- Mondja, jó hogy kínozhat? Sok nő megveszne egy ilyen férfiért mint maga, nekem pedig itt áll az orrom előtt, és esélyem sem lehet hogy magaménak tudjam. Ne csinálja ezt, csak ha valami komolyabb terve van. * kéri csendesen.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 8:26 am

- Hogy is fogalmazzak, hogy ne hihesse azt, hogy túl sok önbizalmam lenne, de átadjam a legjobban a helyzetemet?
*Kérdi, majd kezei közé veszi a nő arcát, közel hajol... Ajkaik szinte összeérnek.*
- Azé vagyok, aki először lecsap rám, és tényleg csak engem akar...
*A fekete bőrkesztyűk érintése különös lehet, és Cassandrának ilyen közelről talán feltűnhetnek az alkarközépig érő kesztyűk alól előbukkanó égési sérülések.*
- Sok nő megveszne értem? Harmincegy évem alatt egy sem kapott utánam... Ha maga lenne az első, és őszinte lenne a "követelése", ön rabolná el a szívem, Kisasszony...
*Ezzel elengedi Cassy arcát, és elindul a város felé. Újra...*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Hétf. Jún. 07, 2010 8:34 am

* Egész közelről néz a másik arcába, és ajkaik majdnem összeérnek.*
- Hát, akkor azt hiszem ez nekünk nem menne semmi körülmények között sem. * sóhajt fel kissé lemondóan, hiszen az ő szíve per pillanat Robertért dobog. Valóban furcsán hűvöskés a kesztyű, de nem zavarja.*
- Ez igazán kár, és ha őszinte lenne a követelésem, kapnék is maga után, de így... * rázza meg a fejét a nő, és a távozó férfi után néz. Sajnálja, de megérti. Ez egy kis kitérő volt.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 9:23 am

*Lassan sétálgatva érkezik ide, jobbára menekül a gondolatai elől, és egy tény elől. A minisztérium visszahívta szolgálatba az egyik legelvetemültebb aurorját. Ami neki semmiképpen sem kellemes tény. Letelepedik hát a szokásos kidőlt fatörzsre, és mered a kis tó vizére.*

Vendég

*Egy hatalmas bagoly száll le nem messze Cassandrától. A bagoly egy ideig csak békésen ül, majd végül a nőre néz, és egy bölcs öregember hangján megszólal.*
- A fájdalom nehéz teher, főleg ha oly tőr szúr a szívbe, mint a tiédbe, ifjú hölgy... De ne félj, minden rendbe jöhet, ha megtalálod a segítő kezet...
*Ezzel elrúgja magát az ágtól, és leszáll a nő mellé, és rámered.*
- A vadászkopó nehéz dió, de oka van a haragra... De a legdühösebb óceán is megnyugszik, ha hullámzó haragját gyengédséggel csillapítják...
*Ezzel a tó vizére mered.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 9:38 am

*A hangra előkapja a pálcáját, de egyenlőre nem találja a megszólalót. aztán elvitorlázik mellette egy madár, ami végül leszáll, és kiderül hogy az szólalt meg.*
- Nah te meg ki vagy bolond madár? *kérdezi csípősen, és már hessentené el, mikor a madár a vízre néz. Kedve lenne belefojtani.*
- Ne szólj bele abba, amihez semmi közöd.

Vendég

- Nekem mindenhez van közöm, ifjú hölgy... Tizenhárom évszázad áll a hátam mögött. Sokat láttam. És tudok segíteni. Sokat tudok segíteni. Előttem nem titok múlt, jelen vagy jövő...
*Meséli a bagoly, majd megrázza tollait.*
- A nevem Ambrozyus Aurelianus, szolgálatodra... Egykor római bölcs, majd udvari varázsló, később bagoly, és a mai napig is az... Persze bánthatnál, maximum karmaimmal és csőrömmel tudok védekezni, de szerintem inkább beszélgessünk. Sokkal civilizáltabb, és jobban illik egy magadfajta káprázatos szépséghez, ifjú hölgy...
*Mondja kedélyesen.*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 9:52 am

*Kotnyeles jószág.*
- 13 évszázad? Jól húzod mit ne mondjak...*jegyzi meg kissé érdektelenül, nem sok kedve van a beszélgetéshez, pláne nem egy egy mivel? Ambrozyussal??*
- Jé, Ambrozyus... ismerős a név, de azt hiszem én Merlin néven ismerlek. *szólal meg kis gondolkodás után. Ugye az újságírói múlt.*
- Civilizáltabb ez tény, másfelől meg udvariatlanság, olyasmibe belekotyogni amihez semmi közöd, mint például az én kis életem. *teszi hozzá, majd végignézi a madarat. Szép nagy jószág, azért a karmaival nem szeretne találkozni.*

Vendég

- Kezd elegem lenni, hogy manapság mindenki tisztában van ezzel az átkozott névvel...
*Morogja Merlin, majd ránéz a nőre.*
- Tudod, lehet, hogy arcátlan vagyok, és ha azt mondod, menjek, megyek. De jobb ha tudod, több dologban segíthetek, mint te azt hinnéd, drága ifjú hölgy...
*Mondja, majd tisztogatni kezdi a tollait, és várja a választ. Reménykedik, hogy a nő nem küldi el, mert tényleg szeretne segíteni Cassandrának, de ha a halálfaló úgy dönt, hogy elzavarja őt, akkor ő távozik... Sőt, már készül is, és ha Cassy kimondja a varázsszót, eltakarodik nagy sietséggel, szó nélkül...*

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 10:03 am

*Halványan elmosolyodik.*
- Kellett neked anno olyan híresnek lenned...* csipkelődik a madár kárára, maj elgondolkozik a szavakon. Végül is mit veszíthet ha egy madár, egy öreg mágus szavaira hagyatkozik. Semmit.*
- Jól van, jól van... ne menj el. *szólal meg a sárga szemekbe nézve, és valahogy rossz előérzete lesz ez egésztől.*
- Miben tudnál nekem segíteni? *érdeklődik.*

Vendég

- Elmondhatom, hogy mit kellene tenned... Hogy mi az, amivel utad az igazi kiteljesedésbe vezet. Amivel újra a gyermekáldás csodájában részesülhetsz, amivel anya lehetsz, és életed boldog lehet egy szerető férj mellett... Amivel a fény körbeölel, elmúlik a rossz, és minden rendbe jön. Mert van rá lehetőség... Látom a jövőt, és meg tudom mondani, hogy indulj el az úton... Csak hallgatnod kell rám, ifjú hölgy... Megbízol bennem ennyire?
*Kérdi Merlin, és lassan félre fordítja a fejét. Érdeklődve várja a választ.*
- Amennyiben ne bízol bennem, akár el is mehetek... Akkor nem tudok segíteni...

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 10:14 am

*A szavakra kicsit felmorran. Nem szereti ha emlékeztetik elvesztett gyermekére, aki igazi szerelem gyermek volt.*
- Hát, ha ezt összeegyezteted azzal hogy a hivatásom se adjam fel, akkor rendben van, figyelek a szavaidra öreg bagoly... *jelenti ki végül, nem szeretné feladni az életét, de nem is akar egy békés, otthonülő nő lenni, aki csak gyerekneveléssel van elfoglalva.*
- Össze tudod ezt hozni? Ha nem akkor azt hiszem nem adom fel magam emiatt... *sóhajt fel, és félredöntött fejjel néz a furcsa mágusra, aki minden idők leghatalmasabbika, és most mégis madárként él.*

Vendég

- Adok egy feladványt... Ha rájössz, megmaradhatsz ilyennek, mégis boldog lehetsz...
*Mondja Merlin, majd a tóra mered, és sejtelmes hangon beszél tovább.*
Írország hercege közöttünk jár,
mögötte sétál kaszával a halál...
De előtte több épül, mint káosz és pusztulás,
fejében ott a legsötétebb tudás...
Most könnyebb mindennél, szellő mégsem fújja,
lelkét fájdalom és keserűség dúlja,
de nem tudja, hogy súlyát nem csak halál adja,
de élet is teremti, ha ő azt befogadja...
Ezernyi csodát adhat a világnak,
Ha segít a hervadó, magányos virágnak,
Kit ő taszított éji sötétségbe,
Neki kell kiemelnie az édes, fehér fénybe...
Ha találsz egy módot, mivel életet kaphat,
Neked boldogságot és tisztaságot adhat,
Lehetsz továbbra is az árnyékhercegnő,
Mégis megszerezheted, ki csak neked kellő...
- Keress, és megtalálod a válaszokat... Még beszélünk...
*És ezzel Merlin szárnyra kél, és elrepül...*

//Köszi a játékot!//

Tárgy: Re: Elveszett kis tó Szomb. Jún. 26, 2010 10:31 am

*Figyel a madár szavaira, döbbenten hallgatja a sejtelmes és furcsa szavakat. Hirtelen a sötét tudásról Will jut az eszébe, azonban a további szöveg már nem illik rá. Összeráncolt szemöldökkel gondolkozik, és a felreppenő madárnak csak int egyet.*
- Nem tudtál volna sejtelmesebben fogalmazni mi? Viszlát, öreg bagoly *búcsúzik, majd lecsúszik a fatörzsről és a parton heveredik el, az eget nézve, és ezen a feladványon gondolkozódva.*
ˇ~fejében ott a legsötétebb tudás... ~
~Ha segít a hervadó, magányos virágnak,
Kit ő taszított éji sötétségbe,
Neki kell kiemelnie az édes, fehér fénybe...~
*Ezek a gondolatok kavarognak leginkább a fejébe.*

//Én is köszönömˇ^^//